hát igen, a férfiakról van szó... amíg az embernek szexre van szüksége, addig garantáltan számíthat rájuk, de amit érzelmi, lelki támasz kellene, eltűnnek, mint a szürke szamár a ködben, hogy egy szakállas közhellyel éljek.
Mondjuk én sem vagyok normális, holnap 6kor kel kelnem, és 10től mikrotanítani valamiből, amiről még fogalmam sincs, mi lesz... és én meg itt virrasztok, és várom a valszeg egyszavas választ a másik nem egy képviselőjétől, aki 35 perce azt mondta, hogy 'pill', azóta se kép, se hang.... lehet, hogy hagynom kéne a fenébe, meg valahogy kiűzni a szívemből és a gondolataimból is, mert nem igazán úgy tűnik, hogy megérdemelné a megkülönböztetett figyelmet...
De én hülye itt ülök, és várom a ... valószínűleg semmit, ha az eddigi msn-kommunikációnk minőségére gondolok... sebaj, valami majd csak lesz, most már megérdemlem majd a pofára esést, ha csak arra gondolok, hogybántam mostanában a pasikkal... de azért remélem elkerülhetem...
jó lenne megtalálni azt a valakit, akivel jól megértjük, kiegészítjük egymást, akivel ugyanazt akarjuk, és támaszai tudunk lenni egymásnak. De ilyet persze a legnehezebb találni, és ezzel persze kb nulla ennek a pár sornak az infóértéke...nem mintha újdonságot akarnék megfogalmazni... a lényeg, hogy most nem is vágyom erre igazán, csak tudom, hogy a szívem mélyén mégis ezt akarnám...
de erre most várni kell...
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.