Hevesen dobog a szívem, olyan mintha a remény egy kis labda lenne, ami ott pattog benne :) alig bírom kivárni az estét, lehet, hogy ma is talizunk, és valószínűleg akkor végre beszélünk arról ami már nyomja a lelkem egy kis ideje, és lehet (a remény ezt mondatja velem) hogy lesz is belőle valami! Annyira szeretném!!
Annyira izgi a várakozás! Főleg amikor az ember egy jó dologra várakozik (remélhetőleg) és egy olyan valakire, aki nagyon fontos neki!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.