... érzések... mikor szabad kimondani őket? Van olyan kapcsolat, ahol tabu? Hát igen... főleg az olyan kapcsolat, amiben elvileg nem kéne lenniük, de valahogy mégis bekúsztak a küszöb alatt a szívembe, és onnan már nem volt visszaút, a kimondatlan ott volt velünk az ágyban, és neki valami nagyon kifinomult érzéke volt hozzá, hogy állandóan kérdezgesse, hogy mi az amit nem mondok ki, de én tudtam, hogy nem szabad kimondani, és mégis...kezdett elhatalmasodni rajtam, habár tudtam, hogy mit várhatok és mit kaphatok tőle mégse volt már elég, teljesen akartam őt, és akkor veszítettem el, mikor ezt kimondtam. De magamra vessek!
De ennek a bejegyzésnek most az a célja, hogy emléket állítson az érzésnek, aminek sosem szabadott volna megszületnie, de mégis helyet kapott a szívemben, de csak rövid időre, de az még nem vesz el az értékéből, mert csodálatos volt! Amikor csak egyszerűen szorosan öleltük egymást és nem kellettek szavak, amikor szintén anélkül hogy bármit is mondtunk volna már még szorosabban ölelkeztünk, és nem is akartuk elengedni egymást! És aztán egyre inkább úgy éreztem, hogy nem akarom elengedni sohasem. De a vége mégis ugyanaz lett. Az hogy az érzés megszületett még nem volt baj, de az hogy beszélni kezdtem róla az már igen. Ígyhát most már az érzés és a kapcsolat is a múlté. De lehet hogy jobb is így! Annek kell örülni amennyi volt, és nem akarni többet, amikor már nem lehet.
Inkább örülni kell, hogy viszonylag fájdalommentesen sikerült lezárnom az életemnek azt a részét, amikor egy olyan sráccal kavartam, aki a párhuzamos kapcsolatok híve. Azért annak örülök, hogy velem bármiről tudott beszélni, remélem én iskellemes érzéseket nyújtottam neki, és kellemes emlék leszek az életében. És lehet, hogy még nem vagyok kész egy komoly kapcsolatra, de mostantól igyekszem monogám lenni, és nyitott maradni, hogy az igazi rámtalálhasson egy szép napon. Ehhez már csak egy lezárandó kapcsolat van hátra P(3)mal, és még nem tudom hogyan lehet gyengéden megoldani a dolgot, de igyekszem megtalálni a módját. Mert ő tényleg egy olyan srác, aki megérdemelne egy rendes lányt, csak én most nagyon nem ott tartok ahol ő, bármennyire is szeretném.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.