szörnyű álomra ébredtem ma, nincs is kedvem visszafeküdni már... nagyon sokmindent álmodtam az éjjel és sokat forgolódtam, nagy összevisszaság volt az egész, de most a vége a lényeg, amire most felébredtem, és annyira megijedtem tőle... szóval az volt, hogy P(3)mal álmodtam, hogy telefonon beszélünk, és hogy azt mondja, hogy hagyjuk az egészet a fenébe, hogy maradjunk csak barátok tényleg... meg még nem emlékszem miket, de az biztos, hogy nagyon örültem, amikor felébredtem, és rájöttem, hogy csak álom volt, de ezzel együtt rámtört a félelem...
persze ez törvényszerűség lenne a kapcsolatunkban, mondhatni az eddigi tendenciák alapján ez következik. amikor több mint fél éve először találkoztunk, akkor én zárkóztam el a továbbiaktól, aztán barátok lettünk. Aztán május végén úgy éreztem lehetne ebből több, de akkor ő zárkózott el tőle, de azért elkezdtünk többet beszélni és találkoztunk is, ami aztán elvezetett ahhoz, hogy mégis elkezdődött valami, de akkor még nem voltam belül kész, akkor még ott volt bennem a másik kettő élménye, amit még nem voltam kész elengedni, pedig ő beleengedte magát a dologba, szóval megint én voltam, aki visszavonulót fújt, és megint visszatértünk a barátsághoz, és akkor kezdett bennem minden átalakulni, egészen mostanáig, hogy rettegek attól, hogy az álmomnak bármi köze lesz a valósághoz, de remélem nem!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.