Szabadon mint a madár?

Nagyon fullos volt ez a hétvége, volt benne minden, lazítás a háznál Almádiban gyönyörű kilátással a Balcsira;bulizás-koncert hallgatás Veszprémben az utcazenén, alvás egész nap, vagy egész nap fent lenni alvás nélkül.De akkor vegyük sorban:

Péntek:

délelőtt indultunk Almádiba az álomnyaralóba, távol a város és a Balaton-part zajától. Ebédet főztünk, de csak lightosan, gnocchit bertolli öntettel, majd este kis sörözés után nekivágtunk Veszprémi Utcazene Fesztiválnak. szerencsére An nagyon alaposan átnézte a progit, és kinézte nekünk a legtutibb programokat :) meg persze a legjobb hamburgereset is meglátogattuk :) az idő gyönyörű volt, mindenki rövidnadrágban, meg ujjatlan polóban volt, gondolni sem kellett pulcsira :) mászkáltunk a városban, meg meghallgattunk egy nagyon jó olasz zenekart, és hihetetlen jót ugráltunk rá! sajna hamar elfáradtunk, ami nálam részben az allergia miatt is volt, ami kitört rajtam pár nappal korábban. An nagyon nem örült, mert ő hajnalig szeretett volna bulizni, de egykor hazamentünk.

Szombat:

na ez volt az a nap, amikor kisebb megszakításokkal végig aludtam. fél kettő felé értünk haza, akkor  mindenki rögtön lefeküdt, majd 8 körül keltem, akkor ettem egy kicsit, majd visszafeküdtem, és fél 1ig aludtam :) akkor már elég kipihent voltam, hogy hosszabb időre felkelje, csináltunk fincsi ebédet, a szokásos tésztát halas-paradicsomos öntettel friss paradicsomból :) mindenkinek nagyon ízlett! De közben megérkezett a vihar, én nagyon lelkes voltam először, azt hittem, csak egy nyári zápor lesz :) ki is mentem fürdőruhában ugrálni a szakadó esőbe :) mondjuk fél óra múlva, mikor még mindig esett, és 20 fokot esett a hőmérséklet, akkor már nem volt olyan vicces a dolog. Délutáni ejtőzés gyanánt aludtam kb fél4től negyed7ig, amikor An ébresztett, hogy nemsokára indulunk. Olyan volt felkelni, mintha reggel lenne, ittam egy kávét, ettem a spagetti maradékából, majd összeszedtük magunkat, és nekivágtunk a veszprémi éjszakának, eltökélten, hogy most aztán hajnalig nem megyünk haza. Megint Krisz volt a sofőr, ahogy előző nap i, tök jófej tőle, hogy bevállalta! a mai napot egy kis kocsmában kezdtük lélek és test-melegítő felessel, mert nagyon hideg volt, és nem készültünk meleg ruhával, de az alkoholnak jó hatása volt ránk :) meg persze aztán a koncerten ugrálásnak is! Elsőnek egy francia zenekart hallgattunk meg, aztán visszamentünk még egy körre a kocsmába, majd jött a nagy tombolás a Quimby-n! Egyre jobban szeretem őket! aztán az este az Expresszóban folytatódott egy amerikai koncerttel, majd táncolással hajnalig, pontosabban 6ig :) de közben nagyon ugrottam, mert az amerikai koncert elején összeismerkedtem egy nálam fél fejjel alacsonyabb francia pasival, aki cigivel és piával kínált, de nagyon nem tudott angolul, de végülis a pia is elég volt, de nem nagyon jött be a srác, de attól még hiába küldtem el, meg kerültem, de mindig visszajött, szóval mikor elfogyott a pénzünk, akkor jól jött, hogy lelkesen meghívott újabb italra, mikor odamentem hozzá :) jó persze ez csúnya dolog, de így járt... persze próbálkozott folyamatosan, közben kiderült, hogy ő is abban a francia zenekarban játszik, ami nagyon tetszett nekünk, An is összeismerkedett az egyikkel, meg a buli vége után hívtak, hogy menjünk majd el következő este a Bp-i koncertjükre.

Vasárnap:

Szeretem a buli utáni reggeleket, amikor a rendes embereknek már indul a napjuk, vasárnapi elfoglaltságként füvet nyírnak, a nők elkezdenek ebédet főzni, reggelit adni a családnak, de mi még csak azon gondolkodunk hova lehetne továbbmenni. Szerencsére nem vagyunk ezzel egyedül, hamarosan több helyi srác is csatlakozik hozzánk, akik szintén mennének tovább, és egy éjjelnappali kocsmába visznek minket, ami elég lepattant, de attól még megteszi. A lányokkal összedobjuk utolsó filléreinket, és veszünk egy sört hármunknak, meg dumálunk a srácokkal. Ani még nagyon pörög, táncol a zenegépből jövő zenére az egyik sráccal, akinek én meg lenyúlom a magára hagyott sörét többször is ;) végül olyan fél9körül indulunk hazafelé stoppolni a srácok kíséretével, akik nem nagyon hisznek benne, hogy hazajutunk stoppal, de eléggé meglepődnek, mikor az első autó megáll, és elvisz minket. Ígyhát csalódottan, telefonszám nélkül maradnak az út mellett.

A sofőr nagyon jófej, kiderül, ők is bulizni voltak, és alvás helyett inkább lemennek a Balatonpartra napozni. Minket teljesen hazavisznek a házig, ami nagyon jó, mert semmi erőnk nem lenne felmászni a hegyre gyalog. otthon An-nal nekiállunk főzni, mert nincs kedvünk még aludni, csinálunk újabb tésztát, de ezúttal paradicsomos cukkinis hal lesz hozzá :) ami ha lehet még finomabb, mint az előző napi :) közben jól kibeszéljük az estét, és reggelt, de sajna az alvás valahogy nem megy, pár óránál többet nem tudok aludni... a délután ejtőzéssel és takarítással telik, majd egy kis fagyizás után nekivágunk az araszolásnak Bp felé, ami eléggé kegyetlen, mert meleg van, és fáradtak vagyunk nagyon. kb kétszer olyan hosszú az út, mint odafelé, de végre este 10re már itthon vagyok, és bevethetem magam az ágyba, hogy kipihenjem a hétvége fáradalmait, és rendszerezzem az élményeket :) ez utóbbi még hosszabb lesz.